Szatymaz környékén nem igen találni még egy olyan falusi templomot, amelyet annyi, kiváló üvegfestő által alkotott üvegablakok díszítenék, mint a községit. A látogatókra a neogótikus csúcsíves üvegablakok , szokatlanul tiszta világos színekkel, mély hatást fejtenek ki. Az áttetsző színes üvegablakok, kivált napos időben kiválóan pótolják a falra festhető freskókat is.
A szatymaziak kápolnája, majd temploma közadakozásból épült fel, amit Szeged városa megtámogatott.
Amikor 70 évvel ezelőtt, a kápolna templommá történő átépítése befejeződött, az ablaknyílásokat átlátszó színes üvegdarabokból, minta szerint összeállított képekkel díszítették.
Az üvegfestő, aki az ablakokat megalkotta és a neve a kép alsó részén olvasható: Zsellér Imre budapesti üvegfestő és mozaikművész volt. (Alkotásai: pesti ferences templom, zugligeti zárda,-, angyalföldi r.k. plébániatemplom ablakai, szegedi fogadalmi templom ablakai). A színes üveglapocskákat ólompánt fogja össze, amelynek sötét vonalai az ablakon látható alak körvonalát is adják.
Templom ablaki egy kiforrott művész munkájára utalnak. Ha mozaik, ólomüveg akkor Róth Miksa jut azonnal az eszünkbe, pedig Magyarország legnagyobb ólmozott, festett összefüggő üvegablak-együttesét tanítványa, Zsellér Imre készítette.
A sekrestye keletre néző oldalán, alacsonya fekvő, két színes üvegablak a hívők ajándékából készült, Zsellér Imre készített. Az ablakokon egye-egy szív látható. Az elsőn Jézus szíve töviskoszorúval, úgy, ahogy Szent Margit látomásában megjelent. A másodikon Szűz Mária szíve ismerhető fel, benne egy tőrrel, ami a kis Jézus bemutatásakor tett Simon jövendölésre utal, ami az emlékezők szerint úgy szólt, hogy:
„ szívedet tőr fogja átjárni“. Az ablakok a templomot ért korábbi erőszakos behatolás következtében részben megrongálódtak, amit Deli András plébános eredeti formájukban helyreállíttatott.
A sekrestyéből átlépve a Szentélybe vezető ajtón átlépve, bal kéz felől az első ablak Zsellér Imre alkotása a töviskoszorús szívű feltámadott Jézus alakja látható. Megsebzett lábai alatt a következő felirat látható: „Kardos Julianna szülésznő ajándéka“
A Fűz család által adományozott, az oltár másik oldalán lévő ablak üvegén, tőrrel átütött szívvel, Szűz Mária látható, kezében liliommal – alatta olvasható: „Pálfy család ajándéka“ A család jelentős segítséget adott a kápolna,- és később a templom megépítéséhez.
A következő ablakon Szent József alakja látható. Neve a glóriában is olvasható. Jóságos mosolyával tekint le a szatymazi hívekre. Jobbján nevelt gyermeke, Jézus ül. Lábai alatt a felirat: Dobrányszky Károly emlékére özv. Gróf Kálmánné és családja, 1939.“
A kép a templom védőszentjét, Szent Istvánt ábrázolja. Mivel a Jézus-szíve” kápolna kibővítésének munkálatai Szent István halálának 900-dik évfordulójára estek, nem véletlen, hogy tiszteletére szentelték fel az új templomot. Adományozója: Csermák Béla és felesége Fáry Luca.
7.
Szerényen meghúzódva és egy Mária szobortól csaknem teljesen eltakarva, a szatymazi templom keleti melléktornyának ablakán látható Loyolai Szent Ignác alakja. Zsellér Imre talán legjobb munkái közé sorolható kép. Felsõnemesköttsey Kup Béla és Truskovszky Jozefa ajándéka.
Szent Ignác a baszkföldi Loyolán született 1491-ben. Fiatal korában a navarrai király katonája volt és 1521. május 2o-án az V. Károly spanyol- és I.Ferdinánd francia király között lezajlott ütközetben a jobb lábszárát egy ágyúgolyó szétzúzta. Az akkor ritkaságnak számító felgyógyulása után, 1522-ben elzarándokolt a”montserrati” szent képhez, ahol a lovagi ruháját letette. Ott megfogadta, hogy ezután hátralévő idejét és minden erejét az egyház és a valláserősítésére fordítja. Egy „manrzai”barlangba vonult vissza, ahol megírta „lelkigyakorlatos” könyvét és annak alapján 1528. augusztus 15-én megalapította a jezsuiták szerzetesrendjét, amit III. Pál pápa 1540-ben jóvá is hagyott.
A hajdani kápolna bejárata a torony felől volt. Ott a toronyszoba és a belső tér között lévő ajtó fölött a művésznek egy különös alkotását pillanthatjuk meg. Feltűnik, hogy a templom ablakain ábrázolt alakok közül egyedül itt nincs az ábrázolt személy feje fölött glória. Ülő helyzete is páratlan, továbbá munka közben ábrázolja a titokzatos alakot, amint éppen a guzsalyából fonalat sodor.
A kép értelmezésének kulcsa, az ábrázolt személy lábainál lévő felirat: Trischler Antal és felesége Szondy Izabella ajándéka 1939. Ők készíttették az ablakot, mély fájdalmukba, elhunyt Sarolta lányuk emlékére Zsellér Imrével. Egy elképzelt női alak, aki bal vállán tartott guzsalyból sodorja azt a különös és láthatatlan fonalat, amelynek segítségével összeköti az égieket a földiekkel, az élőket a holtakkal.
A következő ablakon Szent Imre látható, jobbkezében liliommal. I. István egyetlen fiatalon elhunyt fiúgyermeke. A Szent Gellért nevelte és erős önmegtartóztató életet élő Imrét egy vadkan ölte meg 1031-ben Sírjánál több csoda történt, ezért apjával együtt 1083-ban szenté avatták. A festett ablak „Szegedy Ottó és családja adománya. 1939.
A szatymazi templom eddig bemutatott ablakai 1939-ben készültek, akkor, amikor a már jóval korábban megépült szatymazi „Jézus-szíve” kápolnát kibővítették.
10.
A megépült kápolna kisebb, északra néző ablakaiból szerencsére néhány megmaradt, melyek közül itt kettő történetéről szólunk. A valamikori kápolna főoltárát /ami most természetesen mellékoltár/ jobbról és balról is egy-egy az eddigiektől elütő, kisebb méretű ablak zárja.
Az északra néző nyílások üvegén Pór Sándor szegedi üvegfestő 1909-ben alkotott munkái tekinthetők meg. Pór Sándor a maga idejében befutott művész volt. Vele festették meg az Közép-Európa legszebb zsinagógájának tartott, szegedi Zsinagóga ablakait, üvegjeit. Az itt látható két üvegkép korai munka, az északi megvilágításban sötétebbnek és egyben rajzosabbnak, nem olyan szikrázónak tűnnek, mint az eddig leírtak. A most 100 éves ablakok 30 évvel megelőzik az eddig ismertetett Zsellér Imre által készített alkotásokat.
– a jobboldali ablak a feltámadt Jézust ábrázolja, kezében a tanításait tartalmazó írás, az evangélium látható,
– a baloldalin a „kígyótipró” Szűz Mária alakja van megfestve. A Mária lábai alatt tekergő kígyó itt az eredendő bűnt jelképezi.
A két üvegkép alatt a következő felírat olvasható: „Rajzolta és Festette Pór Sándor Szeged 1909.”, alatta: „Isten dicsőségére ajándékozta Kopasz Sándor és neje Frank Eszter 1909.”
11.
A templom bejáratától balra láthatjuk a Szent Terézt ábrázoló gyönyörű alakot, mely ugyancsak Zsellér Imre alkotása. „Pálfy József Szeged Szabad Királyi város polgármesterének ajándéka“
Pálfy József polgármester amikor 1938-ban értesült a kápolna bővítéséről, lelkesen üdvözölte és támogatta. Mindent megtett azért, hogy a szatymazi kápolna felépítéséhez szükséges pénz összejöjjön. A bővítéshez a város nem kis anyagi támogatását is megszerezte. Ő nyerte meg Zsellér Imrét, az új szatymazi templom ablakainak díszes kivitelezésére.
Amint az előzőekben olvashattuk, az ablakok közül kettőt (Szűz Mária, Szent Teréz) ő adományozta.
Halála után fia, Pálfy György lett Szeged város polgármestere, nyugdíjas éveit Szatymazon töltötte, hamvai a község templomában kerültek elhelyezésre.
12.
„A láthatatlan ablak“
Van még egy olyan kerek ablak a bejárati ajtó felett, amiről eddig nem tettünk említést, hiszen kívülről nem látszik. Amikor most, a régóta leromlott betonlapok helyett lerakott díszes járdán megközelítjük a templom főbejáratát, föltűnik a homlokfalon egy ablakrózsa, egy kerékablak, amiről eddig szó sem esett. Hogy mi látható rajta, csak akkor tudjuk meg, ha a templomi karzat lépcsőin feljutva belépünk egy zárt ajtó mögött lévő tároló helyiségbe. És ott, csaknem szemmagasságban, teljes pompájában, az orgonája előtt ülő Szent Cecília képe látható. Lehet, hogy a színes üveg közelsége az oka, de a kerek ablak művészi hatása még jobban érvényesül itt, mint a templom belső terében látható gótikus nyílásokat lezáró ablakok képein. Alighanem Zsellér Imre legszebb alkotásai közé sorolhatjuk ezt a művészi munkát is. Közelebbről megtekintve láthatjuk, esetleg meg is tapogathatjuk azokat a finom ólompántokat, amelyekkel a művész a képet alkotó színes üveglapokat összefogta, amik ezeket a színes üveglapokat szilárdan megtartják. Valószínű, hogy nem véletlenül került Szent Cecília képe ide a karzat mögött lévő kerek ablakba. Legendás szenvedéstörténete miatt a legnépszerűbb női szentek közé tartozik. A IV. század elején élt Rómában, amikor Turcius Almachius prefektus halálra kínoztatta, mert nem akarta a keresztény hitet elhagyni. Szent Cecília ugyan nem tudott zenélni, mégis a középkor óta az egyházi zene védőszentjét tisztelik alakjában. És nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy ezért került jelképnek az énekkar mögött meghúzódó kerek-ablakra is. Az adományozó kilétére nem utal semmi. Alá csak annyi van írva: „Isten dicsőségére. 1939.” Nem lehet a hívek adománya, mert a karzat két oldalán lévő ablakok képein ez világosan olvasható, ráíratták, de nem lehet egy személy adománya sem, mert az a nevét minden bizonnyal megörökíttette volna. Itt találgatásra vagyunk kényszerítve addig, míg valaki az elfogadható magyarázattal elő nem áll. Lehet, hogy a templom énekkara adta össze a rávalót? Annyi bizonyos, hogy érdemes azon a néhány lépcsőfokon túljutni, mert Szent Cecília képének közelsége és művészi hatása kárpótol minden fáradozásért.
Forrás megjelölés:
_____________________
Zsellér Imre alkotásai Alkotók – Köztérkép
https://www.kozterkep.hu/a/2077/zseller-imre.html
https://www.kozterkep.hu/~/34871/Magyar_szentek_1_Budapest_1937.html
http://www.kieselbach.hu/muvesz/zseller-imre_5310
Mi Lapunk. Szatymaz, 2009/11.
Mi Lapunk. Szatymaz, 2009/12.
Mórahalmi Szent László-templom hajójának üvegablakai morahalomplebania.hu